Dráva
A Dráva az osztrák-olasz határon lévő Tiroli Alpokban, Tolback község határában ered 1228 m-es tengerszint feletti magasságban. 695 km-es útja után a horvátországi Aljmasnál 83 m-es tengerszint feletti magasságban ömlik a Dunába.

Útja során 24 nagyobb vízfolyást fogad magába. Ezek közül legjelentősebb a Mura, mely 454 km-es hosszúságával jelentőségében megközelíti befogadóját. A Dráva vízjárását a bővizű, alpi eredetű folyók (Isel és Möll) együttes hatása alakítja ki a Mura-torkolatig. E torkolattól a Dráva vízjárását főleg a Mura befolyásolja.

A Dráva folyó a 237-es fkm-nél éri el hazánk területét (Dráva-Mura torkolata), és a 70,2. fkm-nél lépi át országhatárunkat Horvátország felé. A Dráva folyó - Somogy és Baranya megyében - gyakran keresztezi a magyar-horvát államhatárt, s nemritkán a bal parton horvát, illetve a jobbparton magyar területek találhatók. Ennek oka az, hogy a mai államhatár egyrészt egykori Dráva-ágon (melytől az oldalazó erózió miatt a mai meder jelentős távolságra is lehet), másrészt évszázadokkal ezelőtti tulajdonviszonyokon alapul.

Eredetileg a Dráva sokkal északabbra folyt mint ma; a Villányi-hegység nyugati és déli oldalát mosta. Egy 1820-ból származó írásban Kákics falu lakossága a Dráva kártékony kirohanásaitól szenved. A Drávához közelebb eső vidékek völgykanyarulataiban ma is jól kivehető az egykori folyómeder, melyekből fokozatosan lett Holt-Dráva. Az egykori meder kanyarulatai mentén mindenütt ott találhatóak a folyami homokból lerakódott dombláncok, régiesen urnák, ormányok, amelyeken felépültek a rendszerint egyetlen utcából álló falvak. A térség nevét - Ormánság - valószínűleg ezekről a dombocskákról kapta. Ahol az utca kanyarodik, ott egyszerűen követi az eredeti folyópart vonalát. A dombhát legmagasabb pontjára épült a templom.

A Dráva egyike Magyarország és Európa természetes partvonalú, alig háborított folyamainak. Különleges élőhelyein hazánkban másutt nem előforduló növény- és állatközösségek élnek. A Nemzeti Park Dráva-menti területének különleges növényföldrajzi jelentőségét az adja, hogy az illír és a pannóniai flóra itt találkozik egymással. A növényvilág változatosságát jelzi, hogy a védett területről közel 150 növénytársulás és több mint 100 védett növényfaj került elő. Különösen értékes 7 növényfaj, ugyanis ezek Magyarországon másutt nem élnek.

A terület állatvilága rendkívül gazdag, a felmérések során közel 4500 állatfaj került elő, a védett állatfajok száma meghaladja a 300-at és mintegy 40 állatfajt hazánkban itt találtak meg először.

A Dráva háborítatlansága, gazdag növény- és állatvilága következtében hazánk egyik legértékesebb folyóvize. Halakban gazdag, több mint 50 halfaj ismert a folyóból és mellékvizeiből. A tiszta vízben többek között ritka tegzes-, kérész- és szitakötőfajok fejlődnek, pl. a Platyphylax frauenfeldi elnevezésű tegzesnek alig néhány lelőhelye ismert Földünkön. A folyó somogyi szakaszára jellemző kavics- és sóderzátonyok rendkívül értékes élőhelyek. E zátonyok ritka cserjéje a parti fűz és a hazánkban csak itt előforduló csermelyciprus. A még nyílt felszín fontos fészkelőhely, a gyakori kis lile mellett küszvágó csér, illetve a Magyarországon másutt nem fészkelő kis csér is megtelepszik.

A túrák során gyönyörködhetünk a magas partfalakban lakó partifecskékben, gyurgyalagokban és gyakran láthatunk fejünk felett köröző fekete gólyát és rétisast is.

Oldal: A Dráva
Motorcsónakkal a Dráván - © 2008 - 2024 - dravaihajozas.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat